Ultrabalaton a Vándorokkal

Hatalmas élmény volt!

De mit kerestünk mi az aszfalton jó pár méterre az erdőtől a Balaton partján?


Lehetőséget kaptunk, hogy részt vegyünk a verseny szervezésében pontőrként, a balatonberényi

frissítőponton. Fogadtuk a futókat, regisztráltuk az „ufó”-val a ponton történő áthaladásukat, vízzel,

izotóniás itallal és energiapótló banánnal, mazsolával, szőlőcukorral láttuk el őket április 26-27.

között délután és éjjel. Öten voltunk, öten dolgoztunk együtt nappal és éjjel vidáman, na jó…azért

éjfél után már egymást is lelkesítettük a futók mellett.


Nekem ez csodálatos két nap volt. Egy éve futok, több versenyen részt vettem már kisebb távon.

Tudatosan igyekszem készülni a kamasz lányom és a munka mellett; edzek, figyelek az étkezésre,

jógázom, futok aszfalton, erdőben. De hirtelen nagyon kicsinek éreztem magam az áthaladó futók

mellett. Csapatverseny volt már abban az időszakban, amikor mi ott voltunk, a csapattagok ott

váltották egymás a frissítőpontunkon. Fantasztikus volt látni az arcokat, egymás segítését, egymás

biztatását, ahogy örültek egymás beérkezésének. Az idősekből álló csapat, ahol egy váltóölelés után

futott tovább a váltótárs. A 12 éves kisfiút édesapja szeretettel és büszkeséggel fogadta. A 4 éves

kislány, aki édesapjával éjjel édesanyjának szurkolt apró kereplőjével. A sportolók, az amatőrök, a

lelkesek, a túlsúlyosak, a vékonyak, az alacsonyak, a magasak….mindenki futott a futás öröméért, a

csapatáért. Számomra rendkívül inspiráló és nagyon jó élmény volt ez a nap. Ki lehet szakadni a

hétköznapokból, a gondokból a futással: eredményt érni el, máshol lenni, másnak lenni és másnap

elégedetten nézni a tükörbe: ott voltam, megcsináltam, én voltam!


Ezért is voltunk ott mi Vándorok. Hiszen az erdőben lévő egyéni vagy közös túrák is ugyanezt a

fantasztikus érzést adják: kint vagyunk a levegőn, jó emberek között, megteszünk egy távot, néha

önmagunkat legyőzve, kilépünk arra az időre a hétköznap monotonitásából. Élni kell és nem hagyni, hogy bármi legyőzzön bennünket.